Hasfelmetsző Jack

Hasfelmetsző Jack (Jack the Ripper) néven vált ismertté az a londoni sorozatgyilkos, aki 1888-ban öt - bizonyos elképzelés szerint nyolc - nőt ölt meg a Whitechapel nyomornegyedben. Neve az ún.,, Kedves főnök!" levelekből származik, amely leveleket az állítólagos gyilkos ,,Jack the Ripper"- ként írta alá. Gyilkosságait különös kegyetlenséggel követte el, ezzel rettegésben tartva az East End lakóit. Emellett a mai napig számtalan kérdést vetnek fel az 1888-1891 közötti események. A gyilkosságok 1891-ig tartottak és ugyan nem tudták mindegyiket a Hasfelmetszőhöz kötni, a sorozatgyilkos legendája beépült a köztudatba.

Hasfelmetsző Jack több szempontból is fontos. Ő volt az első sorozatgyilkos, akiről pszichológiai profilt készítettek. Ő volt az első sorozatgyilkos, aki világhírű lett. Emellett ő volt az első sorozatgyilkos, akivel kapcsolatban létesült egy önálló szakterület (a ripperológia). Fontos az elején leszögezni, hogy Hasfelmetsző Jackkel kapcsolatban négy dolog biztos:

• Férfi volt
• Gyűlölte a nőket
• Késsel gyilkolt
• Pszichopata volt

Ezenkívül tehát minden más ,,elvileg" vagy ,,esetleg". A korabeli rendőrség limitált hatékonysága miatt mindössze ennyi, amit biztosan állíthatunk. A gyilkos személye körüli legendák és a fennmaradt források pedig igen nehézzé tették az ügy újra kivizsgálását. Olyannyira, hogy 1959-ben egy külön szakterület, ami Hasfelmetszővel foglalkozik. Bár ez sem segített a rejtély megoldásán, egészen 1993-ig nem volt érdekesebb fejlemény. Ekkor ugyanis előkerült egy igen értékes és érdekes olvasmány, mégpedig Hasfelmetsző Jack naplója. A szükséges vizsgálatok megállapították a könyv hitelességét és ma már biztosan tudjuk, hogy a szerző nem más, mint James Maybrick Liverpoolban élő pamutkereskedő, házas ember, két gyermeke volt. Ennek fényében mindenki el tudja dönteni, hogy Maybrick volt-e a híres gyilkos, vagy sem.

London 19. század második felében a virágzó ,,Victorian era" -t élte. Nemcsak az egyik legnagyobb birodalomnak, hanem a modernizációnak is a központja volt. Ez volt az első város például, ahol megjelent a gázlámpás közvilágítás. A viktoriánus Londont két részre lehet felosztani: West End és East End. Az előbbiben a gazdagok, míg az utóbbiban a kevésbé tehetősek éltek. A téma szempontjából fontos East End-beli Whitechapel pedig az akkori gettó volt. Bűnözők gyilkosok, prostituáltak és alkalmi munkások éltek itt. A közvilágítás milyensége pedig annak a függvénye volt, hogy melyik városrészt nézzük. Tehát Whitechapel utcái - lévén ez a szegénynegyed - gyéren voltak megvilágítva. Általában 70 méterre jutott egy lámpa. Viktória királynő terve az volt, hogy a közvilágítás és a rendőrség fejlesztésével Londont biztonságossá teszi. Ezen ambícióit beárnyékolta egy titokzatos személy naplójában rögzített gondolata.

,,A Poste House-ban ettem-ittam, végül itt határoztam el, hogy a helyszín London lesz. Miért is ne, nem eszményi hely? Hát nem járok gyakran a fővárosba és nincs rábizonyítható okom, hogy így tegyek? Semmi kétségem afelől, hogy aki mocskos árut árul, meg kell, hogy fizessen érte."

- Shirley Harrison: Hasfelmetsző Jack hiteles naplója