Szent Benedek
Nursiai Szent Benedek, a Bencés szerzetesrend alapítója és a rend regulájának kidolgozója volt. Meghatározó szerepét jelzi, hogy 1964-ben VI. Pál Pápa Európa védőszentjévé nyilvánította.
Norciában született nem tudni pontosan mikor, de a Római birodalom bukásának idején. Gazdag családból származott és egy ideig Rómában tanult, ami akkor már egy keresztény várost és az antik kultúrát vegyítette, azonban a Nyugat-Római Birodalom bukása után kisvárossá fejlődött vissza. Ráadásul állandóan tartani kellett az ariánus keresztény Longobárd királyság támadásaitól. A római tanulótársainak Bacchusi viselkedése miatt Benedek megelégelte a világi életet és egy Subiacóhoz közeli barlangba vonult remeteségbe. Ott találtak rá három év után pásztorok.
529-ben Monte Cassinoban alapította meg saját kolostorát, ami a későbbi Bencés rend anyakolostora lett. A szerzetesrend később térítő munkába fogott és a nyugati kereszténység legnagyobb szerzetesrendje lett. Példának okáért az első Magyarországon épített kolostor is Bencés. Meghatározta a Regulát azaz a kolostor szabályzatát is. Jelmondata: Imádkozzál és dolgozzál.
Életének nagy része homályban van, bár I. Gergely Pápa megírta életrajzát, ez mégsem tekinthető hiteles forrásnak, ugyanis Benedeket eszményi magasságokban szemlélve legendás alakká tette. Feltehetően valamikor 543 és 547 között halt meg.
Érdekességek:
XII. Piusz pápa a barlangkutatók védőszentjévé nyilvánította.
Emellett két pap halála után beszámolt a természetfeletti képességeiről is:
uralja a természet törvényeit;
a jövőbe lát;
tud más eseményekről;
látja a Szentlelket és a természetfölöttit;
Gondolatolvasó;
