Piast Erzsébet

Piast Erzsébet magyar királyné, Anjou Károly negyedik felesége és egyben az ország egyik legmeghatározóbb alakja, mind kulturális, mind politikai téren. Híres volt bőkezű adományairól és bár nem volt magyar a köznép szimpátiáját is élvezte. III. Nagy Kázmér Lengyel király testvére volt, emellett unokái között voltak Szent Hedvig Lengyel és Mária magyar királynők.

Erzsébet 1305-ben látta meg a napvilágot I.Ulászló Lengyel király és Piast Hedvig lányaként. Érdekesség, hogy anyai ágon Árpád-házi Boldog Jolán unokája és IV. Béla király dédunokája volt.

Piast Erzsébet magyar királyné, Anjou Károly negyedik felesége és egyben az ország egyik legmeghatározóbb alakja, mind kulturális, mind politikai téren. Híres volt bőkezű adományairól és bár nem volt magyar, a köznép szimpátiáját is élvezte. III. Nagy Kázmér Lengyel király testvére volt, emellett unokái között voltak Szent Hedvig Lengyel és Mária magyar királynők.

Erzsébet 1305-ben látta meg a napvilágot I.Ulászló lengyel király és Piast Hedvig lányaként. Érdekesség, hogy anyai ágon Árpád-házi Boldog Jolán unokája és IV. Béla király dédunokája volt. Apja, hosszas küzdelem árán újraegyesítette Lengyelországot. A küzdelmekben nagy segítségére volt Anjou Károly magyar király, akivel szoros szövetséget kötött. Hogy szövetségüket még erősebbé tegye Erzsébetet feleségül adta Károlyhoz.

1320. július 6-án a tizenöt (vagy tizenhat) éves Erzsébet feleségül ment az akkor harminckettő éves Károly Róbert magyar királyhoz. Tanult és intelligens asszony volt, remekül értett a számtanhoz és összességében véve minden megvolt benne, hogy a király hatalmának fő tartóoszlopa legyen. Lévén III. Kázmér testvére volt, szerepe lehetett abban, hogy Kázmér, Lajos herceget (a későbbi Nagy Lajos királyt) tette meg a lengyel korona várományosának. Erzsébet bőkezű adományainak hála épült meg Óbudán a klarissza apácák kolostora. Emellett Cegléd megalapításához is van köze, valamint még számos ajándékot és anyagi támogatást adott különféle egyházi építkezésekhez.

A legfontosabb eredménye mégis az volt, hogy fiúgyermekkel ajándékozta meg Károlyt így biztosítva az öröklést és a magyarországi Anjouk fennmaradását. Károlynak Erzsébettel kötött házassága előtt már három felesége halt meg, többek között szülés közben. Károlynak tehát létfontosságú volt, hogy legyen fiúgyermeke. Annyi halva született, vagy születés után nem sokkal elhunyt gyermek után végre 1326-ban egészségesen jött a világra Lajos herceg. Ezzel véglegesen megszilárdult Károly hatalma. Erzsébetnek még két fia - András és István hercegek - élték meg a felnőttkort.

Azonban még István herceg születése előtt 1330-ban sor került a híres Zách Felicián-féle merénylet-kísérletre. Sokan úgy gondolják, hogy az ok, amiért az addig hűséges lovag a családra támadt bosszúvágy volt. Erzsébet ugyanis segített az akkor bacchusi életű Kázmér hercegnek, hogy találkozzon Felicián lányával, Klárával, akit a herceg megerőszakolt. A támadás mindenesetre sikertelen volt, azonban Erzsébet elvesztette jobb kezének négy ujját. Felicián támadása bukást hozott az egész Zách családra. Károly minden rokonától elvette javaikat és nemesi címüket. A közelebbi rokonokat pedig halálra ítélte, vagy megkínoztatta.

Erzsébet férje halála után is aktív szerepet vállalt az ország irányításába és ellentmondva a kor szokásainak nem vonult kolostorba, özvegyi udvara Óbudán volt. András herceg, házasság útján a nápolyi trón várományosa volt, az ő uralmát kívánta megerősíteni Erzsébet 1343-44-es római és dél-itáliai zarándoklatával. Ez viszont nem tudta megóvni Andrást a nápolyi intrikáktól, akit 1345-ben meggyilkoltak. A királynő mélységes fájdalmat érzett fia elvesztése miatt, amely fájdalomban osztozott fele Lajos király is. Lajos a nápolyi hadjáratban vett elégtételt testvére elvesztéséért.

Károly után Lajosnak lett a legfőbb támasza és nagy befolyással bírt az udvarban és igyekezett mindenben fia segítségére lenni. Többek között hatással volt Lajos birtokadományaira és az 1351-es törvény kiadására. Zarándoklattal próbálta elősegíteni a Német-Római Császárság és a Magyar Királyság szövetségét.

Kázmér király halálával Lajos lett a Lengyel király. Ez a perszonálunió igen sok feszültséget okozott a lengyelek és a magyarok között. Lajos és Erzsébet a lengyel kisnemességre támaszkodott, ezzel elnyerték a lengyel főnemesség ellenszenvét. Ez az ellenséges hangulat olyan erős volt, hogy 1376-ban Erzsébet magyar kíséretének 160 tagját legyilkolták Krakkóban. Erzsébet ekkor már nem számíthatott a lengyelek szeretetére, hiszen olybá tűnt inkább magyar, mint lengyel anyakirályné. A lengyel nép már nem érezte közülük valónak a Lengyelországban is magyar kísérettel utazó Erzsébetet.

Az anyakirályné özvegy éveire sem adta fel az adakozást. Többek között az ő támogatásának köszönhetően épült fel a Ceglédi plébániatemplom. Elérte, hogy ceglédi telepesek és királynői polgárok vámmentességet kapjanak. 1380. december 29-én bekövetkezett haláláig meghatározó szerepe volt a Magyar Királyság irányításában, buzgó vallásos királyné és a magyar építkezések mecénása volt.