A Zách Család

A Zách nemzetség régi magyar család volt, a 108 honfoglaló nemzetség egyike. A honfoglalás után Nógrád vármegyében telepedett le. Leghíresebb tagja Zách Felicián volt, kinek nevéhez kötődik a Károly Róbert király családja ellen elkövetett, 1330-as merénylet-kísérlet.

Előkelő nemzetség voltak, mégis az 1200-as évekig nem volt nagy szerepük az ország ügyeiben. I. András király uralkodása alatt 1055-ben volt egy Zache nevű nádor, aki bár nevében hasonló, nem tudhatjuk, hogy tagja volt-e a családnak. A 13. századtól kezdve a család számos tagja viselt országos főméltóságot. Miklós 1221-33 között nádor és soproni főispán volt. Konrád Győr vármegyének ispánja és a királyné főpincemestere volt 1240-től. Jób, pedig pécsi püspök és mosoni ispán volt. Ez a Jób volt Felicián nagybátyja, testvére Záh volt Felicián apja.

Zách Felicián pontos születési dátuma nem ismert, valószínűleg 1260 körül születhetett. Bőven kivette a észét a 14. század elején, Magyarországon zajló trónviszályokból. Csák Máté oldalán küzdve magas társadalmi rangot és megbecsültséget szerzett. Igen jó harcos hírében állt és ha kellett igen erőszakos módszerekkel érte el a célját. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az az eset, mikor Csák Máté hadnagyként Szerdahelyt kifosztotta és felégette, még a település templomát sem kímélve. 1308-ban viszont elpártolt Csák Mátétól és teljes amnesztia fejében Károly Róbert híve lett. Valószínűsíthető, hogy ez a pálfordulás annak köszönhető, hogy a király hatalma és katonai ereje egyre nőtt és Felicián nem akart a süllyedő hajón maradni. Vannak, akik, későbbi tettére hivatkozva úgy hiszik, hogy maga a Trencséni nagyúr küldte Feliciánt, hogy a király bizalmát elnyerve értékes információkkal lássa el. A pontos indok nem ismert, mindenesetre Felicián hamar a király lovagja lett és lánya, Klára a királyné udvarhölgye. 1321-ben a király semptei várnaggyá nevezte ki és szabad bejárása lett a királyi udvarba.

Közel tíz éven át hűséggel szolgálta Károlyt részt véve a király hadjárataiban. Semptei tevékenységéről nincs adatunk.

Ez az időszak viszont nem tarthatott sokáig. 1330. április 17-én Felicián ebéd közben zavarta meg a királyi családot. Bár szabad bejárása volt a palotába nem szólt előre jöveteléről. A terembe lépve kihúzta kardját a hüvelyéből és a királyra támadt. Károlynak nem esett komoly baja, Felicián csupán a jobb karján ejtett könnyebb sérülést. azonban felesége Erzsébet jobb kezének négy ujját Felicián levágta. A királyi pár két gyermeke is jelen volt, akiket nevelőik a saját testükkel védtek. Végül Felicián ámokfutása véget ért, az őrök a helyszínen lemészárolták.

Felicián tette nem maradt következmény nélkül. Károly soha nem látott kegyetlenséggel torolta meg a semptei várnagy tettét. A fiát még aznap egy ló mögé kötözve végig vonszolták Visegrádon, hogy aztán holttestét a kóborkutyák falják fel. Lányát, Klárát szörnyen megcsonkították és amíg a végelgyengülésbe bele nem halt a birodalmon keresztül hurcolták, hogy mindenki lássa, a felségárulás következményeit. A Zách család értelemszerűen ekkor bukott el. Harmadíziglen az összes családtagot kivégeztették és vagyonukat a király elkobozta. A távolabbi rokonokat száműzték, vagy vagyonukat elkobozták. A Zách család több mint négyszáz év alatt elért földje és pénze a királyé lett. Akik tehették, letagadták származásukat és örülve az életüknek elhagyták az országot, vagy pénzüket fogva elvándoroltak a birodalom másik végébe.

A merénylet indítékát abban az időben látszólag nem nagyon firtatták, később viszont számos hipotézis született, ami Felicián látszólag előzmény nélküli tettét próbálja megmagyarázni. Az egyik legnépszerűbb elmélet szerint az indíték bosszúvágy volt. Akkoriban ugyanis a Visegrádi udvarban vendégeskedett Erzsébet királyné öccse, Kázmér, aki nagy szoknyavadász hírében állt. Úgy szól a fáma, hogy Kázmérnak megtetszett a királyné egyik udvarhölgye, nevezetesen Zách Klára. Addig könyörgött, tehát, amíg a királynő közbenjárására volt alkalma kettesben maradni Klárával. A találkozó alatt pedig Kázmér nem tudott ellenállni a leány szépségének, úgyhogy megerőszakolta. Amint Felicián megtudta mi történt, azonnal a királynéhoz akart menni és a további eseményeket már ismerjük.

Akármi is legyen az oka Felicián szörnyű tettének, az biztos, hogy a családjának semmi köze nem volt hozzá és nem érdemeltek ilyen sorsot. A Zách család az ország egyik legszerencsétlenebbül elbukó családja. Egy elkeseredett apa meggondolatlan lépése után a király mérhetetlen dühe sodorta el őket. Ezután nem találtunk feljegyzést róluk.