A Wesselényi család
A Wesselényi család régi magyar nemesi család. Eredetükről megosztó elméletek születtek, vannak olyan genealógusok, akik szerint a család morva eredetű, ugyanis van Csehországban egy Wesseling nevű helység. Wesseling a cseh grófi család, a Paar család kezében volt és ezzel a családdal kezdték összekötni a Wesselényi családot. Az 1700-as években az volt a vélekedés még a Wesselényik körében is, hogy a család morva és lengyel eredetű. Ezek az állítások azonban egyáltalán nem megalapozottak, ugyanis egy település neve és a család neve közti hasonlóság nem perdöntő bizonyíték. Nagy Iván történész, úgy gondolta, hogy a család eleve magyar eredetű és a Nógrád megyében található ősi birtokukról, Wesselényről kapták a nevüket. Alighanem ez utóbbi állítás van közelebb az igazsághoz.
A legelső, általunk ismert családtag az Wesselényi Farkas volt, aki a katonai pályát választotta. 1562-ben részt vett Szécsény ostromában és ki is tűntette magát. 1567-ben pedig Szádvárt védte meg. Neje Segnyei Dorotyya volt, a család kettejüktől eredeztethető.
Farkasnak a két fia útján két ág indult a családban. I. Miklós Szapolyai János, majd később János Zsigmond híve volt, akik mellett odaadással harcolt. Erdélyben megkapta a gyekei uradalmat, itt is halt meg nagyjából nyolcvan évesen. A család ezen ágának utolsó férfi tagja 1646-ban halt meg és Wesselényi Kata halálával teljesen kihalt Miklós ága.
Farkas másik fia Ferenc, a hadadi ág alapítója Báthory István főkincstárnoka volt. Ezzel a címmel együtt kapta meg a Hadadi uradalmat is. Ferenc később katonaként tűntette ki magát az Erdélyi Felyedelemség oroszok elleni hadjáratában. ezekért a szolgálataiért főtanácsosi, majd 1582-ben bárói címet kapott. Két fia volt: István és Pál.
A Wesselényi család Hadadi ága maradt fenn és számtalan jó katonát adott az országnak, akik a török hódoltság ideje alatt szolgálták Magyarországot. I. István például Közép-Szonlok megyei főispán volt és ezt a címet majdnem kétszáz évig újra meg újra a Wesselényi család kapja. II. Ferenc Fülek várának kapitánya, arany gyapjas vitéz volt, aki később a solti és gömöri főispánságot kapta. Később I. István ága II. Ferenc által kapta meg Murány örökös grófi címét. I. Ferenc másik fia Pál Erdély kincstárnoka volt. Az ő unokája III. István kormányszéki tanácsos, királyi táblai ülnök, majd országgyűlési elnök volt. Kolosi főispánként Rákóczy Ferenc ellen harcolt. A csládnak még számos híres tagja volt, amelyek közül igyekszem kiemelni a legnagyobbakat.
Idősebb Wesselényi Miklós erdélyi katona, főnemes és politikus volt. A magyar kúltúrélet lelkes mecénásaként több színház építéséhez is anyagi támogatással járult hozzá. Közel húsz évig tagja volt az erdélyi rendi országgyűlésnek, az ellenzék oldalán. Komoly politikai karriert futott be. ő kezdte el azt az utat reformpárti utat járni, amit fia, az ifjabb Miklós folytatott. Wesselényi Miklós híres vadászatokat és lakomákat, tartott. Szertelen, arisztokratikus életének köszönhette becenevét is:,, zsibói bölény". A zsibói kastélyához kapcsolódó ménese Erdély- és Magyarország-szerte híres volt. Művelt volt: Horatiust, Montesquieut, Voltaire-t olvasott. Kedvenc olvasmányai közt volt a Biblia. Bőkezű, különc és szeszélyes főúr volt. Szerencsétlenségek sora kísérte az életét, tizenegy gyermeke közül csak egy (a tizedik) érte meg a felnőttkort, ő az ifjabb Wesselényi Miklós.
Apja hirtelen halála után az akkor még csak 13 éves Miklós vette át feladatait. Meglehetősen sokra vitte, a reformkorban az országgyűlési főrendiház vezére és a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági és tiszteleti tagja volt. Széchenyi Istvánnal együtt utazott Angliába, majd Franciaországba és visszatértük után, mindketten az ellenzék vezéreivé váltak. A Kaszinó, a magyar színház és az első vívókör megalapításában is nagy szerepe volt. Szatmárban jutott birtokhoz, ezután a felsőtábla tagja és a reformmozgalom vezetője lett. Széchenyi igy vélekedett róla: ,, hatalmas, méltóságos, királyi tekintetű magyar" és Miklós előtérbe kerülését is pártolta. Birtokain elengedte a jobbágyi szolgáltatások nagy részét és ezzel a reformkor egyik legnagyobb példaképévé vált. Ő volt az első nemes, aki felszabadította a jobbágyait, sőt saját pénzén taníttatta őket, tanfolyamokat szervezett nekik. Többször perbe fogták az országgyűlés üléseiről készített naplónak a cenzúrát megkerülő terjesztése miatt. 1838-ban az árvíz jöttére számítva hajósokat bérelt fel és ő maga is életeket mentett, így kapta az ,,árvízi hajós" nevet. Ezek után 3 év börtönre ítélték. A büntetésének letöltése alatti első két hónapban testileg tönkre ment, megvakult és megtört emberként szabadult 1843-ban. Innentől nem vállalt túl nagy részt a reformmozgalmakban, 1848-ban része volt abban, hogy kimondták Erdély unióját, de ezek után, felismerve a forradalmi helyzetet hitét vesztve Gräfenbergbe menekült. A forradalom után hazatért. 1850-ben egy utazás során tüdőgyulladásba halt bele, mindössze 53 évesen.
A Wesselényi család szép karriert futott be az évszázadok alatt. Sikerült felépíteniük az ország egyik legnagyobb birtokállományát és az 1500-as évektől kezdve az országot szolgálták. Tehetséges embereket adtak az országnak és elmondható, hogy nagy szerepük volt a fennmaradásában, majd a fejlődésében.